Kisemberként könnyű volt minden
nem volt érzés, nem volt ingem,
mit fel kéne venni, és szépnek tűnni.
Nem voltak álcák, nem volt műmosoly,
szórakozásnak elég volt egy bokor.
Nem volt kötelesség, nem volt elvárás
legnagyobb baj ha az alma nem volt
édes, hanem kásás.
Nem volt politika, nem volt jövőkép,
ami nem is a miénk, hanem a szülőké.
Nem volt szerelem, nem volt birtoklás,
csókra fintorogtunk. Micsoda idióták!
Nem volt alkohol, nem volt dohány,
ha fű volt a szánkban nem néztek ránk
furán.
Nem volt stressz, nem volt álmatlanság,
csak betegen tört ránk a fáradtság.
Nem voltak felesleges gondolatok
miken rágódhatnánk, és a napok
csak telnének szürkén egymás után
nem volt ilyen, hiszen csak
mosolyogtunk bután,
majd ovi után hazabicikliztünk sután.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése