sörösüveg balladája

Padon hagyott, 

félig megivott

sörösüveg magánya

száll az éj alá ma.

Csak ő tudja milyen várni,

álmos szemű pirkadatkor

sétálni a foltos utakon át,

csak ő tudja milyen hinni,

tán ma sem kell majd

lelke poharából 

bánatot inni. 

S ha fohásza

süket fülekre talál

az érzés utolsó cseppje

majd a kihűlt padot mossa

s egy szempillantás alatt

szoborként hull rá

a szürke betonra.

Üres a test, és üres a lélek

halkan kong az üveg is,

senki se tudja mért nem

lesz szemét ő maga is.

légüres tér

Légüres tér, kattan a zár,

lelkem párkányán

kósza bogár.

Ott én, és a lény, 

itt meg ez a nagy pokoli rét.

Tegnap még örömtől mámoros testünk

feküdt egy nappali sarkában,

ma kihalt tetemünk 

oszlik egy asztal fiókjában.

Életnek nyoma sincs már,

holtak nyughelye ez a légüres tér,

melyben ketten lebegünk,

és gyilkos távolság

pihen minduntalan köztünk.

S bár a jó napok

néha ránk találnak,

akár hívhatnánk is boldogságnak,

de mosolyunk limitált, 

hisz itt van ez a légüres tér

miben a test életet imitál.

És miben ketten vagyunk,

mégis végtelen magány a társunk.

Kiút itt nincs már, 

hisz kattan a zár,

egy dolog biztos, 

az a fránya bogár.

régebbi röpke.

Röpke, villámló érzések,

Lelkem fekete zugaiba olykor betekintenek.

Mit keresnek? S mire lelnek? Nem tudom.

De én bizony napról napra egyre inkább ráhagyom.

Nem keresek már semmit, beletörődtem a tudatlanságba,

Hogy agyamnak már nagy része morfiumtól kába

Ámulatba réved, s közben kétked,

Miért is teremtett erre a világra,

Mi lehet igazi célja, egyáltalán van-e neki olyan,

Vagy csak teng-leng napról napra céltalan?

Miközben napjai meg vannak számlálva,

És a hó végén majd megjön a számla

Melyen pocsékba ment évei vannak felvésve,

A könny áztatta hőpapírra.

Kicsit megkésve

Jött ma az éjszaka, sokáig el voltam, s álmodtam.

Álmodtam egy szebb világot, ahol mindenki az lehet, aki

Ahol mindenki toleráns, és ahol pozitív a gondolat

Ahol életed autója nem mindig csak hátrafelé tolat.

Ahol nincsenek előítéletek,

Pusztán csak kis adagnyi előételek,

Miket megkóstolva somolyogsz, de eszed tovább

életed sótlan levesporát,

S bár hiába keltél korán,

Azért fejedet vakarva teszed a pipát,

Boldog vagy? igen / nem / talán ✓